Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ez a kis versecske lényegében mindent összefoglal arról a fajtáról, amirôl egy pulit tartó külföldi politikus így nyilatkozott: „Soha nem tudtam, hogy a pulim magyar fajta. Most, hogy felvilágosítottak róla, rajta keresztül szerettem meg és becsülöm ezt a nemzetet. Jobb diplomata képviselôje egy országnak sincs, mint a magyar puli.” Hogy minek köszönheti a fenti sorokból is kicsendülô népszerûségét subás honfitársunk, erre mindenki másképp válaszolna. Számomra a legmegindítóbb és legelgondolkoztatóbb válasz mégis csak az, amit a hatvanas évek Amerikában élô pulis generációja fogalmazott meg: „Nem tudja senki, mit jelent a külföldön élô magyarnak a puli. Minket szeretetben, megértésben, testvérként hoz össze. Az itt élô pulisokról rég lekopott az idegen imádat, a külföldiért rajongás maszlaga. Érzésvilágunkból kiveszett az, hogy minden jobb, ami külföldi és milyen rossz, ami magyar. Ráeszméltünk mily balga és téves felfogások ezek.” Szerencsére ma már itthon is egyre többen így gondolkodnak, és beléptek a pulit tartók bôvülô táborába.A puli múltja minden bizonnyal a honfoglalás elôtti idôkre, messzi Ázsiába nyúlik vissza. Állatok mellet, mint terelôeb teljesített szolgálatot. Számos Krisztus elôtti idôkbôl származó régészeti leleten említésre kerül a puli neve, sôt szobrokon és rajzokban is megörökítették akkoriban.Az 1900-as évek elején hatalmas fordulóponthoz érkezett a pulik élete. A külterjes pásztorkodást a belterjes gazdálkodás váltotta fel. Csökkent alkalmazásuk lehetôsége a nyájak mellett a pásztoréletben. Ebben a helyzetben a megmaradás, vagy a lassú, de biztos kipusztulás volt a kérdés. Az utolsó órákban fedezte fel Raitsits Emil és a vele együtt munkálkodó nagy elôdeink a nemzet parlagon heverô értékét, a puli legelôkön, pusztákon élô utolsó példányait. Az ô jövôbelátásuk eredménye, hogy a fajta bekerült a tanyákra, falvakba városokba. Bár megtartották ôsi munkakörüket is, olyan funkciókat láttak el, amely gazdáik életkörülményeinek megfelelt: Házôrzô, személyvédô, szoba és luxus ebek lettek. Sôt a rendôrségi nyomozószolgálatban is legendásan megállták a helyüket. Szegedi Kóbi Bikfic, Kispesti ôrszem Kadét, Újpesti ôrszem Apród neve a mai napig fogalom a fajtát ismerôk köreiben. A harmincas években a rendôrségi munkakutya versenyeken játszva verték a már akkor is világhírû más fajtákat. A cirkuszok és varieték porondjain káprázatos mutatványokat adtak elô a pulik, és különb bohócok voltak, mint bármelyik más állat a világon. Ébersége, igénytelensége, szimata miatt határôri, mezôri szolgálatra ideálisabbat találni se lehetett volna a pulinál. Az új munkaterületek tehát sokféle követelményeket és tulajdonságokat kívántak meg a pulitól. Minden területen oly csodálatosan és kiválóan állták meg a helyüket, hogy az 1930-as évek végére számolni lehetett a fajta reneszánszával. A kimagasló belsô értékek mellett minden új foglalkozási területhez megkövetelt testnagyság is adva volt, hiszen az Abonyi-Anghi-Márki féle szabvány négy méretbe osztályozta a pulit: 1. Nagy, vagy rendôr puli, 2. közép nagy puli, 3. kis puli, 4. törpe puli. Tehát mindenki megtalálta az igényeknek, munkakörnek megfelelô méretet.A II. Világháború összezúzta pásztorkutyáink, így a puli életét is. Ekkor már nem a legelôkrôl kerültek a pulik a házakhoz, hanem pont fordítva a városokból mentek vissza a pusztára. A tenyésztés, a nemesítés, az egyesületi élet is a városokban indult újra. A pulik jövôjére ez rányomta a bélyegét. A házi jelzô eb, a hobbi, vagy luxus kutya címszó mindinkább elterjedt a fajtáról mind itthon, mind külföldön. Megfeledkeztek mindazokról a területekrôl amelyekben rátermettségük révén eredményeket és dicsôséget vívtak ki. Emiatt semmissé tették a puli négyféle méretbeli osztályozását, és a közép nagy puli lett a kívánatos standard nagyság. Ezzel a döntéssel számos olyan életpályát zártak el, melyben a múltban oly kitûnôen helytálltak. pld. Rendôrségi szolgálat. Elérkeztünk tehát a fajta életében egy olyan válságos idôponthoz amikor a pulit a luxus ebek, jobb esetben a házôrzôk kategóriájába skatulyáztuk be. Éppen arra a helyre, ahol világviszonylatban is a legnagyobb a konkurencia. A létezô összes fajta kb. 90 %-a vetélytárs.Ugyanakkor az elsôsorban küllemre történô tenyésztés elvitathatatlan érdeme az egyöntetû, tetszetôs, homogén megjelenésû puli létrehozása. Természetesen a szépségre szelektálás több generáción át, magával vonta a vérmérséklet gyengülését, a temperamentum csökkenését. Szerencsére, – mondhatni ekkor is az utolsó órában –, az 1990-as évek közepétôl elindult egy olyan folyamat, amikor a terelô fajtáink, köztük a pulik tereléshez való hajlamát is vizsgálják. A terelési ösztönpróbák a várakozásoknak megfelelôen bizonyították azt, hogy a három terelô fajtánk közül a puli rendelkezik már a legkevesebb terelô hajlammal. Ez annak tudható be, hogy hosszú generációk óta luxuskörülmények között él. Szerencsére a helyzet nem olyan kilátástalan, hiszen több tucatnyi azoknak a puliknak a száma, akik sikeres terelési ösztönpróbával rendelkeznek. Sôt a harmadik éve rendszeresen megrendezésre kerülô terelôversenyeken pulik is sikeresen szerepelnek. 1999-ben Napfényvárosi Csahos Nyertes lett a pulik terelôbajnoka. Ebben az évben Ecsedi-Lápi Ostor második helyezése keltett nagy meglepetést a Szarvason megrendezett fordulóban, ahol az összes fajta közül érdemelte ki ezt a gyönyörû eredményt. Az egyre nagyobb sikernek örvendô agility versenyeken is bemutatkoztak a fajta reprezentánsai. Hazai viszonylatban négy puli az, akik igyekeznek megadni a kezdô lökéseket, hogy kedvet ébresszenek a pulit tartókban e nagy jövô elôtt álló sporthoz. A munkában is bizonyított pulik képezhetik annak a tenyészállománynak a genetikai alapját, akik a fajta teljeskörû talpraállításának úttörôi lesznek. S, hogy nem felesleges, az ezirányú tenyésztôi tevékenység, álljon itt egy külföldrôl érkezett levél: „Röviddel ezelôtt szereztünk egy fiatal nôstény pulit, Bodrit. Most tanítjuk vele birkáinkat terelni. ô egy boldog, tettrekész, buzgó, megbízható munkás már is. Munkájában fáradhatatlan, villámgondolkodású, megbízható, táncoló szökdécselése gyors és igen tetszetôs. Mikor visszahívjuk szinte versenyez, hogy ott legyen kéznél. Az itteni juhászok, akiknek border collie-juk van azt mondták: Mit akartok vele? Soha nem éritek azt el, mint a borderrel.Csupán azt jegyezném meg Bodri tréningjénél, hogy ôt soha nem lehet büntetéssel tanítani, ami a border oktatásánál elengedhetetlen kellék. Ô mindent végrehajt, ha utána dicséretet kap. Soha nem kívánok megbízhatóbb birkaterelô munkást a magyar pulinál, mert vele élvezet a munka. Az itteni border collie-t tartó juhászok ha megismerik a puli kiváló tulajdonságait, meggyôzôdésem, hogy lecserélik nyájaik mellôl. Már most is elégedett fejcsóválások között figyelik Bodrit és igen sokat kérdezgetnek róla.” Arany Csaba

 

Miért éppen Puli?

Egyik legkorábbi gyerekkori emlékem szinte elôttem van.

Nyári délután – édesanyám ül házunk lépcsôjén, lábánál, ölében a puli és úgy tûnik, csak ôk ketten vannak a világon.

Emlékszem, féltékeny voltam a kutyára. Olyan szavakat, hangsúlyokat mi gyerekek (bár agyon voltunk kényeztetve) soha nem kaptunk. Azóta is sokat gondolok rá, hogy az édesanyám „kutyanyelven” tudott.

A puli úgy került hozzánk, hogy vidéki rokonoknál járt az édesapám, ahol pulik születtek, és a legkisebbet el akarták pusztítani. Ezt a kis halálraítéltet hozta el az édesanyámnak az apám.

Nem tudom mit kapott enni és hogy maradt életben, de annyi mindent elkövetett az édesanyám, hogy a környezetünkben mindenki azt mondta, hogy nem normális. (Ezt azóta már egy párszor én is megkaptam. Hiába mindenki örököl valamit a szüleitôl.)

A puli életben maradt, pici volt. Kicsi lett a neve. Az anyám volt a mindene.

Kicsi, velünk gyerekekkel is játszott, futkározott, nagyon szerettük, de az a nézés, ahogy az anyámra nézett, elfeledhetetlen.

4 éves volt a puli, amikor az édesanyám beteg lett. Én 14 éves voltam és megmondták, hogy soha többé nem gyógyul meg. Én tudtam, de a pulinak nem mondták meg, és ô is tudta. Az utolsó pillanatig együtt voltak.

Egy verôfényes augusztusi – számunkra szörnyû – napon, délután otthon, agyon gyógyszerezve csendesen elaludt az édesanyám. A puli reggel óta sírt, olyannyira, hogy délben kihívtuk az állatorvost. Nem tudom, hogy mit mondhatott, de nagyon hamar elment. Aztán jött a borzalmas délután és az utána következô szintén szörnyû napok.

A pulit nem is láttuk. Ha elôjött, ide-oda vánszorgott, hangtalan volt, nem sírt, nem ugatott, nem evett és nem ivott. Így ment ez majdnem két hétig. Az egész család minden szeretetét rázúdította, hiszen szerettük és megígértük az édesanyámnak, hogy vigyázunk rá, de minden hiába volt. Fénytelen lett a szeme, a szôre, szinte nem látott, nem hallott.

Többször kihívtuk az állatorvost, az akkori viszonyoknak megfelelôen kapott vitaminokat, vittük a patakhoz futkározni, új labdát vettünk neki, de minden hiába volt, az édesanyámat neki sem pótolta semmi és senki.

Lesoványodva, fénytelen szemmel, rezzenéstelenül fogadta az örök álomba segítô injekciót. Nem volt más megoldás, éhen halt volna.

Akkor 14 évesen határoztam el, hogy addig nem halok meg, amíg nem lesz nekem is egy „Kicsim”.

Sokat kellett várnom, hogy a körülményeim olyanok legyenek, hogy egy puli igazán jól érezhesse magát nálunk, de végre eljött ez az idô is.

És most van pulim. Kettô is. De bármennyire is imádom a másodiknak hozzánk került lány pulit, Kacért, azokat a szavakat, hangsúlyokat, amelyek még a mai napig is a fülembe csengenek – vagy talán az égbôl az édesanyám súgja – csak az elsô, a számomra az igazi puli, Bence érti és válaszol rá.

 

Egy kis etológia

Ezen írásunkban a Puli személyiségének tartalmát kívánjuk boncolgatni a képzés tükrében, hogy még közelebb kerüljünk társunk megértéséhez és felhasználhassuk jellemző tulajdonságait tanítása során. Célunk most is rávilágítani arra, hogy Pulinkban megvannak azok az értékek amik nagyon is alkalmassá teszik az efféle munkára. A szakmai általános ismeretanyaggal ismét nem kívánunk részletesen foglalkozni, hiszen azt bárki elsajátíthatja ezen szakkönyvek olvasása és forgatása során /terjedelme miatt nem is lenne lehetséges/, ami természetesen nélkülözhetetlen annak aki ebben alaposan el akar mélyedni. Pusztán a Pulival kapcsolatos specifikus jellemzőkre hívnánk fel a figyelmet, amiket a képzés során figyelembe kell venni. Igyekeztünk közérthető nyelven megfogalmazni mindazt, amit a meglehetősen terjedelmes szakirodalom szakszavak tömkelegével ír le és bizonyít, több-kevesebb sikerrel, mert vannak olyan kifejezések amiknek megismerése szükséges /ezeket nem mellőzhettük/.

Nézzük tehát mire számíthat az aki előző részben feltárt problémákat leküzdötte és megfontolta, megtalálta a megfelelő kiképzőt, anyagilag és erkölcsileg felkészült a Puli tanítására, kellően elszánta magát arra, hogy minden nehézséggel szembe nézve érje el a kitűzött célt, illetve Pulink megérte azt az életkort, hogy kellő komolysággal elkezdhetünk vele foglalkozni.

A kutya természete hasonlóan az ember személyiségéhez meghatározza annak érzelmi és gondolkodásbeli, cselekvési tulajdonságait. Ezen általános tulajdonságok alakítják ki a Puli természetét, lényegét /idegen szóval „vézenét” /a német Wesen szóból/ melynek fontosságával később foglalkozunk. Pulink általános természetén belül bizonyos egyediségek figyelhetők meg, amik az öröklött és szerzett viselkedések módozatait határozzák meg. Ezeket az értelmi és érzelmi tulajdonságokat kell figyelembe vennünk a tanítás során. Első lépéskent vegyük sorra az örökletes viselkedési típusokat a tanítás szempontjából.

A négy ismert alaptípusból a két kiegyensúlyozott típus felel meg céljainknak, mely a tanulás nehézségi foka szerint lehet nyugodt /idegen szóval flegmatikus/ és vérmes /szangvinikus/. Az említett két típus tanulása lehet számunkra kedvező, míg a további két forma képzése során sokkal nehezebben és nagyobb kitartással, türelemmel, folyamatos gyakorlással és ismétléssel érhetünk el kielégítő eredményt, melynek legalapvetőbb oka a motiválhatóság /késztethetőség/ nagyfokú eltérése a megfelelőtől /lehet túlzott és hiányos is/. Hozzá kell tenni, hogy a kutyákat betanító személy tekintetében is a kolerikus és melankolikus emberek kevésbé alkalmasak. Általános tézis, hogy a viselkedés sablonok meghatározhatók szinte fajtánként, melyek fenotípusos jellemzők /a megjelenési forma jellemzői/. A Puli legkarakteresebben csak rá jellemző viselkedéselemekkel rendelkezik. Mivel ősi fajta viselkedése nem kevert jellegű, nemcsak megjelenésében de örökletesség szempontjából is meglehetősen homogén /Kevert jellegen a több ősi fajta felhasználásával és keresztezésével a közelmúltban létrehozott fajták viselkedési jellege értendő. A Puli nem ilyen mert ősidők óta PULI/. Viselkedési karaktere 4-5 hónapos kortól már sejthető de csak egy éves kor körül biztosan megállapítható. A régóta folyó tudatos tenyésztés szelekciós szerepének eredményeképpen emberhez való kötődése és az alkalmazkodás örökletes mértéke nagy /mert régóta itt él a magyar ember, gazda mellett/. Csak ha nagyvonalakban feltérképeztük társunk kiegyensúlyozottságát, fogjunk a kiképzéshez, mert az eltérő alaptípusok eltérő módszert igényelnek. Ősi fajtánknál meglehetősen ritka az említett két kedvezőtlenebb típus.

Vizsgáljuk meg ezek után, milyen tulajdonságokra kell a Puli esetében odafigyelnünk. Minden képzés alapvető sémákon alapul, de ezek az általánosságok minden fajtánál eltérően alakulnak.

Kulcsingerek sorozatával dolgozunk, melyek mozgássorozatokat indítanak el és fokozatosan haladunk néhány egyszerű mozgássorozattól a bonyolult magatartásformák felé. A tanításunk célja az, hogy az öröklött mozgásmintákat célszerű magatartássá rendezzük.

Kezdésként nézzük meg ezeket az öröklött mozgásmintákat. A tanítás szempontjából a minden felnőttre jellemző mintákat emelnénk ki elsősorban. Elemei közé tartoznak a fül és farok mozgások, a testjelek és pózolások, a hangjelek, a mimika, a testrázás és nyújtózkodás. Minden gazda számára fontos ezek ismerete. Különösen a Puli esetében gyakori a félreértések lehetősége, hiszen a hosszú szőr miatt nincs szemkontaktus, hiányoznak a fülmozgásból és szőrborzolásból észrevehető jelzések. Általános szlogen minden Pulival foglalkozó személynek, hogy valamelyest „tanuljunk meg kutyául”.

A szabályozó rendszerek között Pulink esetében is a tanulással szerzett tapasztalatok tekintélyes részt foglalnak el. Kulcsingerekkel magatartásmintázatokat tanítunk, melyekre barátunk belső „megvitatás” után válaszol. Törekedni kell arra, hogy e belső döntéshozatal minél gyorsabban megtörténjen, és mindig számunkra kedvező eredménnyel záruljon. Lényeg a „megfelelő kulcs a zárban” elv betartása. A Puli esetében is jellemző tulajdonság az, hogy a tanult magatartásra késztetés elnyomja az ösztönös cselekvés öröklött kiváltó rendszerét. A kulcsinger tehát képes a gátlásokat feloldani. Ezt használjuk ki a kiképzés során. Ha a megfelelő kulcsinger belső motivációval párosul /mely a Pulinál általában nagyon erős/ akkor viselkedésválaszokat váltunk ki majd vezérlünk. A vezérlő ingerek a cselekvést irányítják. A cselekvéseket két csoportra oszthatjuk, mindkettő elengedhetetlen a kiképzés során. Ezek a kereső magatartás és a teljesülési cselekvés. A teljesülési cselekvés egyszerűbb forma, ennek végén a motiváció nagymértékben csökken. A kereső magatartás változatos, rugalmas, célirányos és sok esetben a teljesülésit előzi meg. Ezt barátunk addig folytatja, míg megfelelő helyzetet nem talál a teljesüléshez. Megállapíthatjuk, hogy a Pulinál jól fejlett mindkét cselekvés.

Pulink magatartását öröklött, zárt genetikai programmal rendelkező és tanulás során szerzett, nyitott elemek alkotják. Elmondhatjuk, hogy fajtánk esetében hosszú évezredek alatt bevésődött és rögzült tényeket igyekszünk felszínre hozni, ami hatalmas belső értékeket rejthet és rejt. A viselkedés öröklött, a végrehajtás /mikor a hajlam tetté válik/ szerzett tapasztalatok szerint ösztönös mozgáskombinációk és viselkedési mintázatok összessége. Összefoglalva a kiképzés során az ösztönös viselkedést kihasználva viselkedési mintázatokat tanítunk, mely során a genetikai információt juttatjuk érvényre. Mivel ősi fajtáról van szó, a genetikai információk igen széles tárházával találkozunk. Az ösztönös viselkedés korántsem egyenlő tehát a veleszületett tulajdonságokkal, hiszen abban tanult elemek is részt vesznek az örököltek mellett.

Tekintsük át ezek után, hogy Pulink milyen jellemzőbb ösztönökkel rendelkezik és ezeknek milyen jelentősége van képzésében. A rejtett tartalékok sokrétűségét magyarázza a régi négy változat is miszerint eltérő feladatok végzésére használták a Pulit /pl.: rendőrpuli/. Alkalmassága és lehetőségeinek kihasználhatósága ezért is sokoldalú.

Barátunk fejlett zsákmányszerző ösztönnel rendelkezik. A Puli tanítása során ez okozza az egyik nagy dilemmát. Nagyon fontos ennek az ösztönnek a kihasználása és kiváltása viszont a tanult magatartást el is nyomhatja, ha nem tartjuk korlátok között. Fontos korlátoznunk mivel túlzott felszínre törése sikereinket kockáztatja. Jó példa erre a terelő tevékenység is, mivel itt a zsákmányszerző ösztönre építünk, de a terelt állatok épségének megóvása érdekében ezt az ösztönt meglehetősen korlátoznunk kell. Ezt a tanítás során jutalomfalatok elégítik ki, mely hatalmas célként lebeg a feladatok teljesítésekor. Zsákmányszerző ösztönét használjuk ki a tanítás rövid szüneteiben beiktatott labdázások során, hogy figyelmét eltereljük a túlzott és hosszan tartó összpontosításról /az első lépéseknél felszabadításként említve/. Fontos tudnunk azt is, hogy erre az ösztönre szükségünk van, azonban a gazda által biztosított elegendő /néha túl sok/ élelem ezt elnyomhatja /okszerű táplálás/. Ezen ösztön formáival a Puli rendelkezik, melyek a következők:

Kutató viselkedéssel, mert minden érdekli, mérhetetlen kíváncsi vággyal rendelkezik, hogy mindent megvizsgáljon. Ennek haszna az, hogy állandó készenlétet biztosít barátunkban.

Utánzó viselkedéssel, mely tanulásnál a leglényegesebb, hiszen „anyja mellett tanulja meg legjobban a terelést” /sokszor észrevehető a képzési alkalmakon, hogy a Puli a többi kutyát élénken figyeli és azoktól is elles hasznos dolgokat/. Ez a tulajdonság a gazdával szoros kapcsolatban lévő egyedeknél a gazdára is vonatkozik.

Figyelemfelkeltő viselkedéssel, hiszen a nyáj mellett máshogy nem is boldogult volna /csahos, hangoskodó/. Ez már kölyökkorban kifejlődik és nagyon fontos az ember és Puli közötti kapcsolat kiépítésénél. Nem csak saját magára, hanem valamire, történésre, dologra is felhívja a figyelmet /elcsalás/. Terelő fajtáknál ez különösen erős /friss elléshez vezetés, báránybeszorulás, de akkor is, ha talált valami nem oda illőt az udvarban/

Kirekesztő viselkedéssel, ami a juhok illetve a feladat feletti egyértelmű tekintélyéhez szükséges. Ez a territoriális ösztön egyik megnyilvánulása mely felnőtt korra érlelődik ki igazán.

Vadászösztönnel /mint párban terelő vagy kiképzési alkalmakon együtt dolgozó Pulik/ szintén.

Játékösztöne fejlett, két egymással játszó Puli önmagáért beszél. Különös megfigyelés, hogy a Puli általában minden kutyával jól kijön és játékos, de ha megtalál magának egy másik Pulit, akkor van elemében igazán, akkor szabadul fel teljesen.

A Puli harci viselkedése is elengedhetetlen. Már kölyökkorban elkezdődik mikor a zsákmányszerzés fortélyait, rangsorvita megnyerésének eszközeit, terület és társvédelem eszközeit tanulják. Ősi társunk esetében a legfontosabb a béke megtanulása, hogy egy jól irányzott, szabályos uralmi sorrendet meg tudjanak tartani.

Falkaösztöne okozza számunkra a másik fontos problémát, hiszen már kölyökkorban kiépül benne és bennünket is falkatagnak tart. Megmásíthatatlanul el kell érnünk, és fent kell tartanunk falkavezérségünket, mert e nélkül nincs tanítás, nincs szocializáció, nincs ringdresszúra, nincs kiállítás és munka. Cél az ember vezérsége meghagyva a kreativitását, amire a Pulinak szüksége van /mert nem robot/. A falkavezér gazdától a Puli elvárja, hogy vezesse, tanítsa, élelmezze és védje meg. A következetlenség oldja barátunk alávetettség érzését, ami konfliktusok melegágya lesz. A Puli esetében az összeütközés nem pusztán /és elsősorban nem/ fizikai harc, lehet tartós és időnkénti engedetlenség, kirekesztés és a legrosszabb érdektelenség is. A magányos farkasok büntetése a kirekesztés. Már a kezdetektől építsük ki felsőbbségünket, mert ha felnőtt korban akarjuk elérni heves harcok korszaka következik. Általános szabály, hogy ne becsüljük le soha a rangsorvita törvényszerűségeit és a tanultak tartósságát ne értékeljük túl. A Puli is szabadságra törekvő, szereti a kihívásokat, melyek a vezető szerep megszerzéséhez vezethetnek.

Említettük, hogy a Puli erőteljes territoriális ösztönnel is rendelkezik. Területőrzése egyedülálló, a terelési tevékenységhez hasonlóan végzi / fut a mozgó jármű felé, mint az elkóborló birka után, míg az örző-védő fajták többnyire csak állnak és ugatnak/. Megfelelő időközönként őrjáratokat tart a terület határán, a betolakodót nem támadja le közelről, hanem távolságot tartva akadályozza meg behatolását, miközben fenyeget és jelez, figyelmeztet. Az őrzés és védelem ezen ösztön által irányított viselkedés, mely kiváltja a harci viselkedés mozgásmintáit. A Puli adott területhez, csoporthoz kötődése jellemző, már számtalan irodalmi mű tárgyát képezte.

Most tekintsünk be társunk jellemző érzelmeinek és gondolatainak világába. A Puli jobban hasonlít az emberre érzelmi viselkedésével, mint értelmével. Inkább az érzelmek birodalmában él, mint a szellemében.

A félelem a legerősebb elem, erősebb, mint bármi más. Barátunk esetében túlzott alkalmazása tilos, mivel nagyon hamar félénkséget okozhat. Mégis mint a leszoktatás hatékony eszköze visszatartó hatású, e célból alkalmazzuk. Túlzott használata megbénítja a Pulit, összetöri lelkületét és általánosan mindenféle érzést kiolt, így módjával nyúljunk hozzá.

Az intelligencia a múltbéli tapasztalás hatásos alkalmazását jelenti a Puli esetében problémák felmerülése során, ezzel is új problémákat megelőzve. A megértés képessége, melynek mércéje az, hogy egy új probléma megtanulásánál mennyi hibát követ el kiképzendő társunk.

A hajlandóság a tanulás sikereit befolyásolja. Ebben az esetben a kiképzőnek, gazdának óriási szerep jut. Motivációval előidézhető és örömmel fokozható tulajdonság, melynél hatékony késztetés szükséges. Lényeg az őszinte késztetés, mert a Puli a csalást észreveszi. A motiválást mégis optimalizálnunk kell. Akkor a legerősebb a késztetés, ha minden sikerre reagálunk, de csak minden hetediket-tizediket erősítünk meg. A túl sok dicséret ugyanolyan rossz, mint a túl ritka. Bánjunk vele csínján.

Az életerő tekintetében általánosságként elmondhatjuk, hogy a Puli meglehetősen aktív, állandóan csinálni akar valamit. Nagyon értékes tulajdonság, ezért soha ne pazaroljuk. Képzéskor, amíg társunk nem dolgozik, lehetőleg tartsuk zárt helyen. Ez segít abban, hogy addig is pihen, illetve ezzel fokozzuk munka utáni vágyát /Például autóban, boxban ül egészen a kiképzés megkezdéséig, ilyenkor a vágy annyira felkorbácsolódik benne, hogy a pálya láttán alig fér a bőrében/

A fogékonyság a válaszadás erőssége és formája meghatározott feltételekre. Ez a tanítás ütemét befolyásolja. Alacsonyabb érzékenység esetén nehéz kiképzésre számíthatunk, mert a független természetű Puliban nehéz tartós vágyat ébreszteni és a dicsérettől sem hatódik meg túlságosan. Túlérzékenység esetén megfelelő szoktatás szükséges. A Puli általában készségesen elfogadja az új környezetet és a kiigazításokra /dicséretre, feddésre/ megfelelő válaszokat ad.

A gondolkodó képesség vizsgálatakor elmondható, hogy a Puli mindössze 5-6 információt képes összefüggésbe hozni egymással. A Puli esetében a régi háziasítás, régóta folyó tudatos kiválogatás széles viselkedésbeli repertoárt eredményezett, illetve megfigyelhető az emberi gondolatvilág nagyfokú hasonulása /mimikrije/. Magyarul a Puli fejlett fogalmi gondolkodással rendelkezik. Megfigyelték, hogy munka közben, különleges feladat esetén képes végiggondolni az optimális megoldást és a leghatékonyabb végrehajtást alkalmazza. Akciókban gondolkodik, amiket képes összekapcsolni jelekkel. Tanításnál fontos szabály, hogy nem a jelek értelme a lényeg, hanem a hangsúly, hanglejtés, testtartás és a mozdulatok. Egy-egy begyakorlott akciónál megfigyelhető, hogy Pulink már várja a következő jelet. Sőt variálni kell a vezényszavak sorrendjét, mert hajlamos emlékezni a kért végrehajtási elemek sorrendjére, így nem a jelre figyel, hanem arra, hogy mi után mi következik. Ügyeljünk arra is, hogy ősi társunk figyeli, és számításba veszi az emberek rangsorviszonyát. Kiképzés esetén a kiképző rangsorban előttünk áll, mert az ő utasításai szerint cselekszünk, ezt a Puli megérzi /előfordul, hogy sokszor már a kiképző vezényszavára teljesít, és nem várja meg a felvezető „parancsát”/.

Összefüggésként megismerve és megértve tehát Pulink belső tartalmát azt kell eldöntenünk, hogy miként lehet mindezeket a tulajdonságokat, adottságokat lemérni, megfigyelni és előhozni. A klasszikus vézenvizsgálatok minden egyes fajtánál más és más követelményrendszert állítanak. Talán nem is egy-egy rendszer különbségei lényegesek, hanem személyesen pont az azonosságokban rejlik a lényeg. Tekintsük át a teljesség igénye nélkül miket szükséges egy karaktert vizsgáló, illetve a Puli természetét felmérni szándékozó követelmény szisztémának tartalmaznia. Lényeges és elsődleges a Puli gazdához való viszonyát felmérni. Mint említettük az ösztönös viselkedés szerzett tulajdonságokból is áll. Tehát a gazdától szerzett tulajdonságok is befolyásolják. Kettőjük viszonya lehet dacos, bensőséges de akár félelmet sugárzó és haragos is. Fontos a Puli megnyilvánulása idegen emberrel szemben is. Viselkedése lehet harapós, bizalmatlan de hízelgő és játékos is. Más kutyákkal illetve más állatfajokkal szemben tanúsított magatartását is elbírálnunk szükséges. Lehet dominanciára törekvő, támadó de érdeklődő, barátkozó is…sőt menekülő, megalázkodó úgyszintén. A szerzett viselkedés elemek kíséretében a szocializáció mértéke döntő jelentőségű. A szocializáció felmérésének egyik jól bevált formája, hogy Pulink miként viselkedik a hétköznapi életünk során előforduló dolgokkal szemben. A megfigyelés és esetleges értékelés során azonban szükséges eldöntenünk mik legyenek ezek a dolgok. Fontos az emberhez, kutyához, egyes tárgyakhoz való viszonya. A másik lemérési forma az, hogy megvizsgáljuk, miként reagál Pulink a számára új ingerekre. Ilyen inger lehet egy esernyő kinyílása, egy kötény lebbenése is. A zajérzékenység egyik leggyakrabban alkalmazott mérési forma. Zajkeltő lehet ostor, lövés, doboz és még sok más tárgy vagy forrás. A válasz lehet a Puli részéről összerezzenés, reszketés, azonnali ugatás és támadás de közömbösség is. Az úgynevezett bátorságpróbák sokfélék lehetnek. Lehet egyszerűen az, hogy Pulinkat egyedül hagyjuk egy üres szobában egészen a munkafajtáknál gyakorlatban alkalmazott lövésállósággal bezárólag. Ha használni szeretnénk a Puli képességeit, adottságait fontos a motiválhatóság vizsgálata, illetve a reakció guruló, mozgó tárgyakra, rongyra. Beláthatjuk a belső tulajdonságok felmérésére számtalan megoldás, megannyi változat létezik és lehetséges. Ahhoz, hogy a kezdeti lépéseket megtegyük a Puli belső tulajdonságainak megőrzése érdekében mindenképpen az adottságokat le kell mérnünk. Szükséges, tehát ha felmérni szándékozzunk mindezt a Puli esetében egy átfogó, részletes rendszer kidolgozása. Ez esetben el kell döntenünk mi fontos, lényeges és mi nem, illetve a tanult, szerzett magatartás mintázatok közül mit várhatunk, várjunk el a Pulitól.

A levezetés és ok-okozat összefüggés megismerésével, majd megértésével arra a következtetésre juthatunk, hogy a Puli csiszolt külső megjelenése mögött nagyon is értékes belső tartalom rejtőzik, melynek felszínre hozásával, finomításával és megfelelő felhasználásával alkalmas a képzésre, sikerek, eredmények elérésére és a követelmények teljesítésére. Ezek után kezdődhet az igazi tanítás és munka, mert elméletben és gyakorlatban felkészültünk a Puli képzésére…